„A Hazug románc-ban nagyon ügyes zenei készséggel megfogalmazott muzikális gesztusokat, zenei frázisokat hallhattunk.” (Operaportál interjú, 2013. augusztus 4.)  - „Rabulejtő romantikus melódiák...”  –  Fekete Gyula, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés Tanszékének vezetője, 2013

​

„Németh Norbert operáját koncert-szerű előadásban volt alkalmam megismerni. Nem-szcenizált alakjában is rendkívüli drámaiságáról győzött meg. Erőteljes, karakteres melódiavilága, amely jól aknázza ki az énekhang lehetőségeit és nem utolsó sorban színes hangszerelése – mind egy átgondolt zenedrámai koncepció elemeként funkcionál. A darab zenei nyelve szerzőjének autonóm egyéniségéről tanúskodik; stiláris divatok feletti, sajátos zenei nyelvű alkotást hallhat az opera közönsége. A darab -eddigi- sorsa, a Miskolci Operapályázaton elért sikere azt bizonyítja, hogy szuggesztivitása egyaránt hatással bír a szakmai szempontú ítélőre és a publikumra is.” – Madarász Iván, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, 2013

​

„...Németh Norbert művei másfelől közelítik az értékeket: főként egyéni élményekre alapoznak, a mai zenei közlés formáját, technikáit a ma emberének lelkéhez viszik közel... zenei érzékenysége és szuggesztív érzelemábrázolása, hangszerelése, színes kamarazenéje a késői órában is fenntartotta az élő kapcsolatot a közönséggel, életben tartotta a szépre való érzékenységet.”
– Koncert kritika "Ember az emberhez..." címmel, 2012. november 26., Duffek Mihály, zongoraművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar dékánja

​

„Németh Norbert, a tehetséges orvos-zeneszerző első operája dallaminvencióját tekintve rendkívül gazdag, színes, ötletes, változatos muzsika. Lírai-, drámai-, karakter-jelenetek jó ízléssel váltakoznak Győri Magda a mai kort ábrázoló, aktuálisan régi-új témát feldolgozó (szerelem-hűség, csábítás, megcsalatás) librettójához írt zenéjében. A „Hazug románc” zenéje a romantikus hagyományokat követi, érzelmi telítettség szüli azt: a vergődőpanasz hangjától a viharosan túlfűtött légkörig hitelesen ábrázolja az emberi lélek megannyi rezdülését.” – Bartal László, a Magyar Állami Operaház karmestere, 2002

​

„ A XX. századi operairodalom jelentős és értékes részével szakított az operai hagyományokkal annyiban, hogy a konvencionális librettók helyett (vagy a nagy, a klasszikus drámák felhasználása helyett) új drámai gondolatokat kért eredeti gondolkodású, jelentős drámaíróktól az új opera számára. Debussy, Stravinsky, Honegger, Bartók számára Mallarmé, Ramuz, Lengyel Menyhért, Balázs Béla, és a hozzájuk hasonló, eredeti tehetségű drámaíró lett a „librettista”. Ilyen módon már nem is lehetett többé „libretto”-ról beszélni. Ugyanakkor sehol másutt a modern zenében nem hat annyira a hagyomány, mint éppen a színpadi zenében, bár legyen még oly eredeti, és merész is. Mindezt a szövegírói problémát magam is végig éltem és láthattam zenei szinten való súlyosságát is megjeleníteni és megoldani Petrovics Emil „C’est la guerre” című operájának előkészítése és megalkotása során. Ezért olvastam nagy érdeklődéssel Győri Magda operaszövegét. Bár jól tudom, hogy az opera sorsa zenében megszólalva dől el, de minden zeneszerzőtudja, hogy mekkora nagy kockázatot jelent egy drámai mű kiválasztása vagy megíratása.Győri Magda operaszövege szinte jelenetről-jelenetre nagy lehetőségeket ígér a zeneszerzőalkotói fantáziájának. Bátran ír a klasszikus operai hagyományokra utaló formákkal, és gondolatokkal. Rendkívül érdekelne a kiteljesedése a zenében és a színpadon. Ezért remélem a megvalósulását...”  – Hubay Miklós, Kossuth Díjas drámaíró, műfordító, 2001